Az Akad�mia t�rt�nete �s tov�bb�l�se

„Selmec, Selmec s�ros Selmec te vagy az oka mindennek,

Selmec, Selmec s�ros Selmec,… hogy az Isten �ldjon meg.”

Az �reg di�k dala: r�szlet

3.1            B�ny�szati- koh�szati Tanint�zet (1735-1764) (Berg-Schola)

Magyarorsz�g b�ny�szata eur�pai viszonylatban is jelent�s volt, 13. sz�zadban az aranytermel�s �thatod�t, az ez�st termel�s negyed�t adta orsz�gunk. A 18. sz�zadra kezdtek megjelenni a modern b�nyag�pek, kitermel�si elj�r�sok, de ennek ellen�re haz�nkban a szakmai k�pz�s tov�bbra is c�hes keretek k�z�tt folyt.

A kir�lyi udvar felismerte a helyzet tarthatatlans�g�t, el�sz�r a kamara mag�ra v�llalta n�h�ny tanul� k�pz�si k�lts�geit, ezek a fiatalok voltak az expectansok. �k val�ban gyakorlati szakemberekk� v�ltak, tanulm�nyaik v�gezt�vel csak az �llam foglalkoztathatta �ket, irodai, adminisztrat�v munkak�rben val� alkalmaz�sukat rendelet tiltotta.

A k�vetkez� l�pcs� az iskolai rendszer� b�ny�sz szakemberk�pz�s megindul�sa volt, 1717-ben a csehorsz�gi Sankt Joachimsthal-ban. Itt kezdetben n�gy, majd h�rom di�k folytatta tanulm�nyait, de r�vid fenn�ll�sa ut�n bez�rta kapuit.

V�g�l a b�csi udvari kamra egy joachimsthali mint�ra m�k�d� nagyobb szab�s� iskola fel�ll�t�s�ban l�tta meg a j�v�t. A hely megv�laszt�s�n�l egy�rtelm�en Selmecb�nya j�hetett sz�ba, hiszen a vid�k t�bb �vsz�zados b�ny�szm�ltra tekintett vissza, �s tov�bb� vil�gviszonylatban is fejlett technikai eszk�z�k, �s szakemberek voltak itt fellelhet�k.

III. K�roly 1735. j�nius 22-�n „Instructio” n�ven kelt leirat�ban, meghat�rozta a Berg-Schola n�ven fel�ll�tand� iskola tanterv�t, m�k�d�s�t, tanul�inak sz�m�t, a vel�k szemben t�masztott k�vetel�seket stb. C�lja a Habsburg Birodalom sz�m�ra b�ny�szati- koh�szati, vezet� m�szaki, jogi �s igazgat�si szakemberek k�pz�se volt. T�bb mint egy �vsz�zadon kereszt�l a Berg-Schola l�tta el az eg�sz birodalmat b�ny�szati koh�szati szakemberekkel, �s eg�sz Eur�pa sz�m�ra mint�ul szolg�lt a m�szaki fels�oktat�s megszervez�s�hez.

Az iskola vezet�s�vel Mikoviny S�muelt (1700-1750) b�zt�k meg, aki sz�m�ra a kamara b�rbe vette a Privitzky-h�zat. A professzor itt lakott, itt rendezte be laborat�rium�t, �s itt tartotta �r�it a Berg-Schola 8 hallgat�j�nak.

Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy 1890-ig az akad�mi�nak nem volt �n�ll� �p�lete, a kamra h�zakat b�relt a professzorok sz�m�ra, akik ott helyben laktak, tartott�k �r�ikat, rendezt�k be laborjaikat, szert�rukat �s tartott�k vil�gh�r�v� v�lt gy�jtem�nyeiket.

Mikoviny el�tt nem �llt egy k�vetend� p�lda, mindent saj�t erej�b�l kellett l�trehozni, megalkotni a tananyagot, a k�pz�s form�j�t stb. A k�pz�st a gyakorl� b�nyatisztek tapasztalataira �p�tette, de nem iparosokat alkart nevelni a b�ny�k �s koh�k sz�m�ra, hanem b�nyaigazgat�shoz, b�nyajoghoz, b�nyagazdas�gtanhoz koh�szathoz �s p�nzver�shez �rt� szakembereket. Ebben l�thatjuk Mikoviny igazi nagys�g�t, szinte a semmib�l teremtette meg a m�szaki fels�oktat�s alapjait.

Az iskola a F�b�nyagr�fi Hivatal, illetve a selmeci (sz�laknai) b�nya�zem keret�ben m�k�d�tt, a k�pz�si id� k�t �v volt, a tan�v janu�r 1.-t�l december 31.-ig tartott.

Az els� �ven „matematika” n�ven �sszefoglalt sz�mtani-m�rtani-m�rn�ki ismereteket oktattak, m�sod�vt�l viszont szakosodnia kellett a hallgat�knak.

A tanul�k �t szakon folytatt�k tanulm�nyaikat: b�nyam�vel�-b�nyajog�sz, b�nyam�r�, �rcel�k�sz�t�, k�ml�sz-koh�sz, p�nzver�-aranyv�lt�.

A tanul�knak f�l�vente vizsg�t kellett tenni�k, valamint �vente egy z�r�vizsg�t a f�kamaragr�f jelenl�t�ben.

A Berg-Schola igazi �rdeme, hogy ez az els� nem egyh�zi tanint�zet, ami nem vall�serk�lcsi alapon �l� �s gondolkod� embereket, hanem hasznos �llampolg�rokat akart k�pezni. 

3.2            B�ny�szati-koh�szati Akad�mia (1762-1846)

(Academia Montanistica)

            M�ria Ter�zia 1762. okt�ber 22-�n „Systema” n�ven kelt leirat�ban meger�s�tette az udvari kamara azon d�nt�s�t, hogy a Berg-Scholat akad�mi�v� alak�ts�k. Academia Montanistica megalap�t�s�t�l sz�m�tjuk az akad�miai szint� k�pz�s megsz�let�s�t.

            A tanterv tov�bbra is k�t �ves maradt, laborgyakorlatokkal egybek�t�tt k�pz�s folyt, negyed�vente vizsg�ztak, f�l�vkor �s �v v�g�n f� vizsg�t tettek a f�kamaragr�f jelenl�t�ben. Az oktat�s nyilv�nos �s ingyenes volt, de k�telez�v� tett�k kor�bbi egyetemi, jogi, filoz�fiai tanulm�nyok folytat�s�t, vagy ebb�li ismeretek igazol�s�t a B�csi Egyetem matematika professzor�n�l.

            1763-ban nevezt�k ki az Akad�mia els� professzor�t, Nicholaus Jacquin-t, aki a Krecsm�ry-h�zban kezdte meg az oktat�st.

1770-ben a k�pz�s 3 �vre emelkedett, h�rom tansz�k alakult: matematika, mechanika, g�ptan (Nicholaus Poda), �sv�nytan, k�mia, elm�leti koh�szat (Giovanni Scoppoli), gyakorlati b�ny�szati tansz�k (Christof Traugott Delius) vezet�s�vel folyt.

Az Akad�mia a f�kamaragr�fi hivatalok keret�ben m�k�d�tt, igazgat�ja maga a f�kamaragr�f volt. A professzorok egyben a hivatal b�nyatan�csosai is voltak.

Az uralkod� 1807-ben elrendelte egy Erd�szeti Tanint�zet (Forstinstitut) fel�ll�t�s�t az Akad�mia keretein bel�l. A b�nyam�vel�shez �s koh�szathoz elengedhetetlen nagy mennyis�g� fa kitermel�se erd�m�vel�si ismeretekkel rendelkez� szakemberek k�pz�s�t is sz�ks�gess� tette. Ennek hat�s�ra 1808-ban elind�tj�k az erd�szeti k�pz�st is. A l�trej�v� Erd�szeti Tanint�zet els� professzora Heinrich David Wilckens lett, aki a Zsembery (Marschalk�)–h�zban rendezkedett be. J�l mutatja az erd�szeti oktat�s jelent�ss�g�t, hogy eg�sz erd�s�geket rendeltek az Erd�szeti Tanint�zet fennhat�s�ga al�. Tov�bbi bizony�t�ka az Akad�mia jelent�s�g�nek, hogy 1786-ban a k�zeli Szklen�f�rd�n alap�totta meg Born Ign�c a vil�g els� m�szaki egyes�let�t „Societat der Bergbaukunde” n�ven, aminek 13 eur�pai �s 2 amerikai orsz�g, mintegy 154 k�pvisel�je volt.

Az 1820-as �vekt�l a tan�v november 1.-t�l kezd�d�tt, szeptember �s okt�ber sz�net volt. Az elm�leti oktat�st a h�t els� n�gy napj�n d�lel�tt�nk�nt tartott�k, m�g a gyakorlati foglalkoz�sokat d�lut�nonk�nt. A fennmarad� napokon voltak az �zembej�r�sok, ami j�l mutatja a k�pz�s gyakorlatias jelleg�t. 1830-40 k�z�tt a hallgat�k sz�ma m�r el�rte az 500-at, az oktat�s n�met nyelven folyt.

3.3            B�ny�szati-koh�szati �s Erd�szeti Akad�mia (1846-1867)

(Berg- und Forstakademie)

            A reformkor v�vm�nyai a b�ny�szatban is egyre ink�bb �reztett�k hat�sukat, az Akad�mia eddigi, 1770 �ta szinte v�ltozatlan keretek k�z�tt m�k�d� tanint�zm�ny m�r nem tudott megfelelni a megn�vekedett elv�r�soknak. V�g�l, 1846-ban �j m�k�d�si rendet fogadott el a kir�lyi kamara.

            Az Akad�mia szervezetileg elk�l�n�lt a selmeci f�b�nyagr�fi hivatalt�l, �n�ll�v� v�lt. Az �sszek�t� kapocs ezut�n a f�kamaragr�f szem�lye volt, aki egyszersmind az Akad�mia igazgat�i tiszt�t is bet�lt�tte: � volt a hat, b�nyatan�csosi ranggal kinevezett professzor alkotta akad�miai igazgat�tan�cs eln�ke. Az Akad�mia fel�gyelet�t k�zvetlen�l a b�csi udvari kamara l�tta el.

  Az Erd�szeti Tanint�zetet akad�miai rangra emelt�k, s az Akad�mi�hoz csatolt�k. 1846-t�l kezdve teh�t az Alma Mater hivatalos neve: Berg- und Forstakademie.

Az 1848/49-es forradalom �s szabads�gharc gy�keres v�ltoz�sokat hozott az iskola �let�ben. A felel�s magyar korm�ny a Vall�s- �s Oktat�s�gyi Miniszt�rium al� rendelte, magyar �llami int�zm�nny� nyilv�n�tott�k, a hivatalos nyelv a magyar lett, a b�ny�szat-koh�szat els�dleges c�lj�ul a Magyar Honv�ds�g felfegyverz�s�t t�zte ki.

A tan�t�s okt�ber elsej�n indult meg, de szaknyelv hi�ny�ban n�met�l. Az Akad�mia hallgat�i test�letileg bel�ptek a selmeci nemzet�rs�gbe. A szl�v �s n�met ajk� di�kok nemzeti villong�sok miatt elhagyt�k az iskol�t, sz�mukra Pipramban, illetve Leobenben alap�tottak hasonl� iskol�t.

A magyar �rzelm� di�kok mind r�szt vettek a szabads�gharcban. Strobl Alajos vez�rlet�vel, az akad�miai t�z�rs�g mentette meg a b�nyavid�ket, seg�tettek a k�rm�cb�nyai p�nzverd�t Debrecenbe k�lt�ztetni, �k ir�ny�tott�k a Buda k�r�li s�ncokat �p�t� b�nyamunk�sokat.

A szabads�gharc sz�mos �ldozatot k�vetelt az akad�mi�t�l mind tan�ri, mind di�k oldalr�l, elveszt�se ut�n az �letben maradottakra vagy sz�m�zet�s, vagy b�rt�n v�rt. Visszaker�lt az udvar ir�ny�t�sa al�, csak a nemzetk�zi h�rneve �s tekint�lye volt az ami megmentette a Kiegyez�sig tart� viharos �vtizedekben.

   3.4    M. Kir B�ny�szati �s Erd�szeti Akad�mia (1868-1904)

A Kiegyez�s ut�n az Akad�mia �jra magyar �llami int�zm�ny lett, valamint 1868-ban rendeletileg bevezett�k a magyar oktat�si nyelvet, a rendelet azonban szaknyelv hi�ny�ban csak 1872-ben l�phetett hat�lyba. Amit a nyelv�j�t�k elv�gezetek az irodalmi nyelvben azt a m�szaki nyelvben az Akad�mia professzorai fejezt�k be. Kerpely Antal 1877-ben megjelent Vaskoh�szat c�m� szakk�nyv�t�l sz�m�tjuk a magyar m�szaki nyelv megsz�let�s�t. (A munk�ban r�szt vett t�bbek k�z�tt P�ch Antal �s Farbaky Istv�n is)

Az Akad�mia szervezetileg teljesen k�l�nv�lt a selmeci b�nya- �s koh�igazgat�s�gt�l, vezet�je az Akad�miai Tan�cs �ltal, saj�t tan�ri karb�l v�lasztott igazgat� lett. V�ltozott a szervezeti fel�p�t�s �s a szakok sz�ma is. Tizenk�t b�ny�sz �s koh�sz tansz�k, valamint 3 erd�szeti tansz�k kezdi meg ekkor m�k�d�s�t.

Hossz� �vek n�lk�l�z�se ut�n 1890-ben elk�sz�lt az Erd�szeti-, 1900-ban A B�ny�szati- majd, 1912-ben a K�miai-palota. 1913-ban �tadt�k a Vaskoh�szati anyagvizsg�l� �p�let�t is, �gy v�gre az Akad�mia m�lt� k�rnyezetben folytathatta tev�kenys�g�t.

3.5                          M. Kir. B�ny�szati �s Erd�szeti F�iskola (1904-1918)

1904-ben az Akad�mia, f�iskol�v� alakult. �j tansz�kek l�tes�ltek, �j tanszab�lyzat sz�letett, a k�pz�si id� n�gy �vre emelkedett. Ekkor a f�iskol�n oktat� professzorok, itt v�gzett hallgat�k a monarchi�n bel�l, �s az eg�sz vil�gon keresett szakemberek voltak, egzisztenci�juk egy �letre biztos�tott volt. 1913/14-es tan�vben m�r 20 j�l felszerelt tansz�k 580 hallgat�t tan�tott a f�iskol�n. Ingyenes volt az oktat�s, de emellett sz�mos di�k r�szes�lt �llami t�mogat�sban, k�l�nb�z� ifj�s�gi j�l�ti int�zm�nyek, seg�lyez� egyletek alakultak (pl. Mensa Academica).

A t�rt�nelem, Trianon �s az els� vil�gh�bor� tragikus befejez�se, ism�t k�zbesz�lt az Akad�mia t�rt�nelm�be: menek�lni kellett. Menek�lni, h�trahagyni az otthont ad�, �ket felnevel� v�rost, az �j �p�leteket, a vil�gh�r� gy�jtem�nyek egy r�sz�t, a f�ltve gondozott botanikus kertet, a g�rbe utc�kat, a zokog� selmeci l�nyokat. Vas�ton, szek�ren, gyalogszerrel menek�ltek a f�iskol�sok. Egykor lakb�r ut�n s�p�toz� sz�ll�sad�ik b�s�ges elem�zsi�val, f�j� sz�vvel bocs�tott�k �ket �tjukra.

3.6                          M. Kir. B�ny�szati �s Erd�m�rn�ki F�iskola (1919-1934)

A v�laszt�s Sopronra esett, de itt sem volt biztos az akad�mist�k helye. Az hogy Sopron v�g�l magyar v�ros maradt, az nem utols�sorban a hallgat�knak volt k�sz�nhet�. Az osztr�k csend�r�k elindultak �tvenni Sopron ir�ny�t�s�t 1921. szeptember 8-�n, de a f�iskol�sok az �gfalvi csat�ban meg�ll�tott�k �ket. A harcmez�n k�t f�iskol�s halt h�si hal�lt: Szech�nyi Elem�r b�nyam�rn�k �s Machatsek Gyula erd�m�rn�k hallgat�. Az int�zm�ny Sopronba telep�t�se is hozz�j�rult ahhoz, hogy a decemberi n�pszavaz�son a v�ros Magyarorsz�g r�sze maradhatott, �s elnyerte a kit�ntet� Civitas Fidelissima c�met.

Trianonnak k�sz�nhet�en az orsz�g b�ny�szata- koh�szata az egytized�re cs�kkent, �gy ez a szakma is elvesz�tette eddigi vonz� erej�t. A f�iskola ism�t v�ls�g fel� sodr�dik, de nemzetk�zi elismerts�ge �s vil�gh�re ism�t megmentette.

Tan�ri kar�nak szakmai publik�ci�i egyre ink�bb elterjedtek k�lf�ld�n is, vil�gszerte h�ress� v�lltak. Hamarosan 145 k�lf�ldi oktat�si �s tudom�nyos int�zm�nnyel �llt kapcsolatban. 1931-ben megkapta a habilit�ci�s jogot (ez az egyetemi doktori, illetve mag�ntan�ri fokozat megad�s�nak joga). A f�iskola k�pvisel�je az Orsz�ggy�l�s Fels�h�z�nak tagja lett.

3.7                          B�nya-, Koh�- �s Erd�m�rn�ki Kar (1934-1949)

  M. Kir. J�zsef N�dor M�szaki �s K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem

            A f�iskol�t 1934-ben a M. Kir. J�zsef N�dor M�szaki �s K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem kar�v� degrad�lt�k le. Az �si alma mater r�gi �n�ll�s�g�nak csak t�red�k�t �rizhette meg: �n�ll� tan�vnyit� �nneps�g, elk�l�n�lt gazdas�gi elsz�mol�si rendszer, �n�ll� k�nyvt�r, sportk�r �s ifj�s�gi egyes�letek, fels�h�zi tags�g stb. Az ezt k�vet� �vt�l �j tantervet �s 9 szemeszteres oktat�si rendet vezetnek be.

            A m�sodik vil�gh�bor� neh�z helyzetbe hozta mind Sopron v�ros�t, mind az Akad�mi�t. Folyamatos l�gibomb�z�sok, megsz�ll�s, n�met kitelep�t�sek.

            A h�bor� v�g�vel �j feladat h�rult az alma mater falai k�zt tanul� ifj� szakemberekre. �jj� kellet �p�teni porig rombolt orsz�gunkat, ez pedig teljesen �j oktat�si rendszert k�vetelt meg.   

3.8                          Neh�zipari M�szaki Egyetem (1949-1990) (NME)

A hazai neh�zipar alapjainak lerak�s�hoz �s kifejleszt�s�hez el�felt�telk�nt sz�ks�ges volt az �j t�pus� szakemberk�pz�s megteremt�se. A m�egyetemi b�nya- �s koh�m�rn�ki oszt�ly ennek a feladatnak �nmag�ban - sem szervezeti keretei, sem pedig sz�khelye miatt - megfelelni nem tudott. �j, �n�ll� neh�zipari szakemberk�pz� int�zet f�l�ll�t�s�t ig�nyelt�k a megn�vekedett k�vetelm�nyek. Sz�khely�l Miskolc, a tervezett hazai neh�zipari k�zpont k�n�lkozott. Az alap�t� sz�nd�k szerint a b�nya- �s koh�m�rn�kk�pz�shez neh�zipari g�p�szm�rn�kk�pz�s csatlakozna, mely ut�bbi biztos�tan� a hazai b�nya- �s koh�g�p�szm�rn�k-sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t is.

Az egyetemet t�rsadalmi munka keret�ben, r�szben hallgat�i �p�tett�k fel az Avas d�li ny�lv�ny�n, a Hej�-parti Dudujka v�lgy�ben. (A dudujka sz� a v�lgy k�zep�n mag�ban �ll� dombra utal - UV-domb - mely a helybelieket a dudujk�ra, azaz a n�i mellre eml�keztette.)

A b�ny�sz �s koh�sz tansz�kek 1949 �s 1959 k�z�tt fokozatosan telep�ltek �t Miskolcra, s adt�k meg a  b�nyam�rn�ki, koh�m�rn�ki �s g�p�szm�rn�ki karral rendelkez� m�szaki egyetem arculat�t.   A kor ig�nyeit k�vetve  1981-ben az �llam- �s Jogtudom�nyi Int�zetben (1983-t�l kar), 1987-ben pedig a K�zgazdas�gi Int�zetben is megindult az oktat�s, amelyeket 1992-ben a B�lcs�szeti Int�zet megalakul�sa k�vetett. (E k�t ut�bbi 1990-ben, ill. 1997-ben v�lt karr�.) 1997-ben Zenem�v�szeti-, 1998-ban Eg�szs�g�gyi Int�zettel (2005-t�l kar) b�v�lt az egyetem.

Az egyetem 1969-ben a duna�jv�rosi Koh�- �s F�mipari F�iskol�val b�v�lt, ami 2001-t�l Duna�jv�rosi F�iskolak�nt �n�ll�sult. 1972-t�l m�k�dik Sz�kesfeh�rv�ron az Erd�m�rn�ki �s Faipari Egyetem F�ldm�r�si �s F�ldrendez�i F�iskolai Kara, ami k�s�bb a Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem r�sz�v� v�lt.

3.9                          Az Akad�mia tov�bb�l�se napjainkban

Napjainkban n�gy fels�oktat�si int�zm�ny l�tezik, melyeket az �si alma mater ut�dainak tekint�nk: (2006-ban hat�lyos megnevez�s�k)

- Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem Soproni Egyetemi Karok (Sopron)

- Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem F�ldm�r�si �s F�ldrendez�i F�iskolai Kar (Sz�kesfeh�rv�r)

- Miskolci Egyetem

- Duna�jv�rosi F�iskola